Megdöbbentő tény, hogy hova fajul a világ. Már csak az iskolámból is kiindulva, egyre inkább érzem azt, hogy magányosan fogok meghalni. Mert ugye nézzük csak végig a "kínálatot". Kezdjük a
9. osztállyal. A 14-15 éves fiúk nagy része szerintem az első IQ teszten megbukna. Agyuk nincs, keresni sem érdemes. Akárcsak az óvódások. Jó nem. Ez sértés az óvódásokra nézve. Gyerekesek, éretlenek, akinek a legnagyobb örömük a napban az, ha a maguk gyerekes módján elhiszik, hogy "menők."
Aztán a 10.-ik osztály. Az ember azt hinné, hogy 16 éves korban már valamivel komolyabbak, pedig aztán dehogy. Itt is még mindig poén, ha beszólogatunk a lánynak, ha elkezdünk ordítozni utána a folyóson, ha szimplán egymásnak kiabáljuk, hogy; " Gyere cica". Kb. térdhajlatig leérő ülepes nadrág, ecsetfej, tömegpólók, és az ermex, vagy erforsz.
11. és 12. oszály
Na jó, itt már végképp azt hinnéd, hogy normálisak, elvégre a felnőttévállás küszöbén állnak, vagymiazisten. Továbbra is poén a fentebb említett beszólogatások sorozata.
Persze, kivételek vannak, csak sajnos kevés. Kevés az illedelmes, kedves, és normális értékrenddel rendelkező fiú. Viszont ha vannak, és ehhez társul az, hogy egy normális baráti viszonyt ki tudsz velük alakítani, már elmondható, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Észre kell venni az apró jeleket, és még ha nem is sikerül egyféleképp, majd egy másik útvonalon közelítjük meg a dolgokat. A gond az, hogy nem mindenki nyílt természetű. Sokan visszahúzódóak, félénkek, és nem igazán tudod leolvasni az érzelmeit az arcáról. Vannak a különcök, akik ugyan elvonultan élik mindennapjaikat, viszont lehet, hogy a legszínesebb elmével, és világszemlélettel rendelkeznek. Nyilván nem szabad ítélni a borító alapján, ezért is kell, - ha csak minimálisan is - megismerni az illetőt. Nem biztos, hogy érzelmeket is táplálsz majd iránta, sőt, az sem biztos, hogy idővel kialakul köztetek bármiféle fajta kapcsolat. Kitudja, hányadik alkalommal, de érezni fogod a vonzalmat, a kötődést. Akkor és ott, beáll valami.
Persze az ominózus pillanat, nem biztos, hogy egyik pillanatról a másikra bekövetkezik, lehet, hogy csak évek múltán. Addig is tedd azt, amit jónak látsz, csináld azt, amit szeretsz. Élj a pillanatnak, és ne hagyd hogy mások befolyásoljanak. Légy az, aki lenni akarsz. Add önmagad! Szeress nagyon! Tanulj keményen! Dolgozz keményen! Legyenek céljaid. Legyenek álmaid. Küzdj értük!
Senki sem fogja garantálni, hogy a céljaid felé vezető út mindig járható lesz. Lehet, hogy apró kerülőket kell tenned, és jobb kanyar helyett balra mész, de a hibáiból tanul az ember. Próbálj ki minden lehetséges opciót, és találd meg a neked megfelelőt! Minden egyes kitűzött kis cél, egy apró lépés a sikeres élet felé. Élj harmóniában a környezeteddel, a világgal, de mindenek előtt önmagaddal! Nem véletlenül tartja úgy a mondás, hogy: Ép testben, ép lélek!
Akkor leszel igazán sikeres, ha a tested, és a lelked is összhangban van. Mert ilyenek vagyunk mi, emberek. Vágyunk a jóra, a szépre, a szeretetre. Keressük önmagunkat.
A problémák sem mindig jelentenek rosszat. Fogd fel úgy, mint egy lehetőséget. Egy lehetőség arra, hogy többféle módon közelítsd meg a feladatot. Hiszen a probléma, tulajdonképpen feladat. Egy feladat, melyet meg kell oldani. Megközelíthetünk egy dolgot kétféle irányból is. Rajtunk áll, hogy problémának tekintjük, és bosszúsan állunk neki a megoldásnak, avagy lehetőségnek/kihívásnak vesszük, és kellő optimizmussal sikeresen megoldjuk a "problémát." Mert a választás lehetősége mindig is ott volt, ott van, és ott is lesz a kezünkben. Az már csak rajtunk múlik, hogyan alakítjuk az eseményeket. " Boldog a testem, mert a lelkem is boldog! "
