Halottak kertje
Történetem helyszíne egy kert, melynek múltja cirka 500 évre nyúlik vissza.
Történt ugyanis akkoriban, hogy a grófnő akit mindenki csak Hajnali halálként ismert, ártatlan embereket öletett meg, majd holttestüket e virágoskertbe ásatta el hűséges szolgáival. Ma ezeken a "sírokon" szebbnél-szebb virágok nőnek. De ugorjunk is vissza.
A másik grófi családban élt a szépséges Kármen, akire Hajnali halál egész életében irigykedett, kivételes szépsége és páratlan festőművészete miatt. Egyik éjjel Kármen a virágoskertben festette a teliholdat, amikor valamilyen furcsa neszre lett figyelmes. Két apród egy zsákot vonszolt a kerten át, bordó színű csíkot hagyva maguk után. Kármen kis idő múlva a grófnőt is megpillantotta, ám őt nem vették észre. Hajnali halál bedobatta a zsákot egy széles, mély gödörbe, majd megparancsolta a szolgáknak, hogy nyom nélkül hagyják el a kertet. Senki se sejtsen semmit most sem. Kármenben a látottak mély nyomot hagytak és sejtése beigazolódott, hiszen már előfordult, hogy ehhez hasonló "zajokat" hallott.
Másnap a virágoskertben hatalmas lett a felfordulás. Az éjszaka folyamán Kármen jelentette a grófságon a történteket. viszont nem akartak neki hinni, badarságnak vélték az egészet. Kitartását és makacsságát azonban siker koronázta, hiszen aznap reggel a helyi őrség ellátogatott a kertbe. A frissen betemetett gödröt hamar feltárták, majd szembesítették a grófnőt minden szörnyűséges tettével. Így hiába tagadás, ármánykodás, a grófnő sorsa örökre bevégeztetett. A grófi kúria egyik alagsori cellájába zárták ahol élete hátralévő részét minden éjjelét rémálmokkal, és a megöletett áldozatok kísérteteivel töltötte.
A kert pedig nevében ma is viseli a szörnyűségek nyomát, ami egykoron történt.
"Halottak és hallatlanok"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése