Totális káosz

Akármi lehetne, mégsincs semmi, ami azért nem jó, mert csak. Teljesen becsavarodunk. Csavarodok. Nem értem. Semmit nem értek, és teljesen retardáltnak érzem magam. Aki tudna rajta változtatni, az sem tesz semmit. Mert ő még nem tudja, hogy tudja..
Bonyolult. Rohadtul elcseszett egy dolog ez.
NA JÓ. Kiteszek egy táblát, hogy karbantartás miatt 0-24-ig félig-meddig vagyok csak életképes állapotban. Világmegváltó problémákkal forduljatok a politikusokhoz. Én leléptem Narniába.

Mint az utoljára megmaradt pizza szelet

El kéne menned, és soha vissza nem nézned.

Itt kéne hagynod, majd minden emléket törölve egyszerűen élned az életedet.

Tudomást sem venned rólam, a lehető legtöbb helyen megszüntetned az ismeretségünket.

Hagyd, hogy felemésszen az üresség, a tátongó seb amit ezen az abnormálisan gyenge szíven okoztál

Tégy amit akarsz, mindenféle érzelem nélkül. Hagyj kétségek között, Mondj el dolgokat, de kérlek, a lényeget hagyd ki.  Beszélj sokat, de értelme ne legyen. Tartsd fent a látszatját annak, hogy akarod tudni a létezésemet. Légy szemtelenül titokzatos.Ne is törődj a lelkemmel, már régen nincs. Légy őszinte, de csak a dolgok felét mond el, de az legalább legyen valódi.  Mindezt azért, mert 

                           

                                                         "fontos vagyok"

Üresedés..

Tényleg úgy gondolom, hogy mielőtt egyes embereket megismernél, kéne hozzájuk 2, de min. 1 használati útmutató. Csak, hogy tudd mikor milyen hangulata van, ha éppen találkozol vele. 

Kezdek hozzászokni, hogy elhagynak az emberek. Igaz, hogy a kapcsolatot a távolság szétszedi, hiába csak barátság, ez lehet akármilyen is. Nagy naivan azt hinné az ember, hogy  aki egyszer ott volt neki, akkor mindig is ott lesz. Na persze, álmodik a nyomor. Nem, ilyen esetleg a mesékben van, vagy az elcseszettül romantikus, nyáladzós amerikai filmekben. A valóságban nagyon is elhagynak, és pont nem fogja érdekelni az embereket, hogy neked milyen érzés ez. Meg fogják ígérni, hogy történjék bármi, ők végig melletted állnak, majd beáll egy rosszabb időszak, és szépen elkezdenek potyogni mellőled  azok,  akik eddig ott voltak veled. Észhez kéne térni, és rájönni, hogy amíg a világ a világ, addig az emberek emberek maradnak, és nem emberségesek.

 

Minden és semmi

Felejtés. Könnyek. Bűntudat. Hiányérzet. 

Szeretet. Üresség. Túlreagálás. Félreértés. Maradj még! 

Ne menj el! Mennem kell. Ne hagyj itt. Hiányzol. Fontos vagy. 

Feszegesd a határokat. Bátorság. Nagy levegő. Menni fog.

Próbáld meg. Ölelj meg. Vigyázz. Küzdj. Higgy. Remélj. 

Becsapás. Hiszékenység. Rávettél. Elhittem. Csalódtam.

Kávézacc

Megdöbbentő  tény, hogy hova fajul a világ. Már csak az iskolámból is kiindulva, egyre inkább érzem azt, hogy magányosan fogok meghalni. Mert ugye nézzük csak végig a "kínálatot". Kezdjük a 9. osztállyal. A 14-15 éves fiúk nagy része szerintem az első IQ teszten megbukna. Agyuk nincs, keresni sem érdemes. Akárcsak az óvódások. Jó nem. Ez sértés az óvódásokra nézve. Gyerekesek, éretlenek, akinek a legnagyobb örömük a napban az, ha a maguk gyerekes módján elhiszik, hogy "menők."

Aztán a 10.-ik osztály. Az ember azt hinné, hogy 16 éves korban már valamivel komolyabbak, pedig aztán dehogy. Itt is még mindig poén, ha beszólogatunk a lánynak, ha elkezdünk ordítozni utána a folyóson, ha szimplán egymásnak kiabáljuk, hogy; " Gyere cica". Kb. térdhajlatig leérő ülepes nadrág, ecsetfej, tömegpólók, és az ermex, vagy erforsz.

11. és 12. oszály

Na jó, itt már végképp azt hinnéd, hogy normálisak, elvégre a felnőttévállás küszöbén állnak, vagymiazisten. Továbbra is poén a fentebb említett beszólogatások sorozata.

Persze, kivételek vannak, csak sajnos kevés. Kevés az illedelmes, kedves, és normális értékrenddel rendelkező fiú. Viszont ha vannak, és ehhez társul az, hogy egy normális baráti viszonyt ki tudsz velük alakítani, már elmondható, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Észre kell venni az apró jeleket, és még ha nem is sikerül egyféleképp, majd egy másik útvonalon közelítjük meg a dolgokat. A gond az, hogy nem mindenki nyílt természetű. Sokan visszahúzódóak, félénkek, és nem igazán tudod leolvasni az érzelmeit az arcáról. Vannak a különcök, akik ugyan elvonultan élik mindennapjaikat, viszont lehet, hogy a legszínesebb elmével, és világszemlélettel rendelkeznek. Nyilván nem szabad ítélni a borító alapján, ezért is kell, - ha csak minimálisan is - megismerni az illetőt. Nem biztos, hogy érzelmeket is táplálsz majd iránta, sőt, az sem biztos, hogy idővel kialakul köztetek bármiféle fajta kapcsolat.  Kitudja, hányadik alkalommal, de érezni fogod a vonzalmat, a kötődést. Akkor és ott, beáll valami.

Persze az ominózus pillanat, nem biztos, hogy egyik pillanatról a másikra bekövetkezik, lehet, hogy csak évek múltán. Addig is tedd azt, amit jónak látsz, csináld azt, amit szeretsz. Élj a pillanatnak, és ne hagyd hogy mások befolyásoljanak. Légy az, aki lenni akarsz. Add önmagad! Szeress nagyon! Tanulj keményen! Dolgozz keményen! Legyenek céljaid. Legyenek álmaid. Küzdj értük!

Senki sem fogja garantálni, hogy a céljaid felé vezető út mindig járható lesz. Lehet, hogy apró kerülőket kell tenned, és jobb kanyar helyett balra mész, de a hibáiból tanul az ember. Próbálj ki minden lehetséges opciót, és találd meg a neked megfelelőt! Minden egyes kitűzött kis cél, egy apró lépés a sikeres élet felé. Élj harmóniában a környezeteddel, a világgal, de mindenek előtt önmagaddal! Nem véletlenül tartja úgy a mondás, hogy: Ép testben, ép lélek!
Akkor leszel igazán sikeres, ha a tested, és a lelked is összhangban van. Mert ilyenek vagyunk mi, emberek. Vágyunk a jóra, a szépre, a szeretetre. Keressük önmagunkat.
A problémák sem mindig jelentenek rosszat. Fogd fel úgy, mint egy lehetőséget. Egy lehetőség arra, hogy többféle módon közelítsd meg  a feladatot. Hiszen a probléma, tulajdonképpen feladat. Egy feladat, melyet meg kell oldani. Megközelíthetünk egy dolgot kétféle irányból is. Rajtunk áll, hogy problémának tekintjük, és bosszúsan állunk neki a megoldásnak, avagy lehetőségnek/kihívásnak vesszük, és kellő optimizmussal sikeresen megoldjuk a "problémát." Mert a választás lehetősége mindig is ott volt, ott van, és ott is lesz a kezünkben. Az már csak rajtunk múlik, hogyan alakítjuk az eseményeket. " Boldog a testem, mert a lelkem is boldog! "

This is my winter song to you -

Így az új év kezdetével egyáltalán nem változott semmi, nem újult meg semmi, egyedül az a "hatalmas" változás állt be hogy 2015 helyett, 2016-ot írunk. Az egyetlen látványosság, az a szilveszter után bekövetkező havazás volt. Még csak pár napja esik, és már is mindenki siránkozik a 2 centi hó miatt ( jó lehet, hogy most kb. 4 cm, de az már nem oszt, nem szoroz). Eddig viszont a tavaszi időjárás bökte sokaknak a csőrét meg a 16-17 fokok. Mit lehet tenni, ez is tömegbetegség az embereknél, akár csak a kolera, vagy a pestis. Sosem értettem. Na mindegy. Viszont most hűvös van, és azt hiszem igaz a mondás, hideg időben csak 2 fajta élőlény nem fázik: a pingvinek, meg a kurvák. Amikor a magát Barbie babának képzelő platinaszőke picsa szoknyában és 15 cm sarkú velúrcsizmában tipeg a hóban, az azért ledöbbent. Én meg úgy nézek ki, mint egy tömött szénás zsák. Értem én, hogy divat, meg te "nem fázol " , és a srácoknak ez biztos tetszik is, hogy mindened kint van [ mondjuk a normálisabbak talán hányingert kapnak ] , de szerintem ahhoz, hogy valakinek felkeltsd az érdeklődését, nem muszáj  -7 fokban is kitenni mindent. Aki érdeklődik irántad, jobb esetben a személyiségedért, és a kisugárzásod miatt fog vonzódni hozzád, nem azért mert úgy nézel ki mint a legújabb Barbie baba. A vicces az, hogy általában ezen típusú lányok párja, a legtöbb esetben egy tipikus Ken féle srác. A tökéletes pár, a maga tökéletlen álomvilágával.  Ezekért a párokért, most mondjuk el 3 Miatyánkot, és 2 Üdvözlégyet.. Isten óvja Amerikát! Meg a hülyéket...

Kacsamesék

... Ott rontottam el az egészet, hogy megpróbáltam az lenni, aki nem vagyok. Nem tudok az alaptermészetem ellen mit tenni. Szemét kis dög. Sokszor próbálkoztam. Aztán valahogy a végén mindig rájöttem, hogy felesleges időpocsékolás az egész.. és ugyan miért is próbálnám kiirtani azt ami én vagyok? Jó ez így ? Ki tudja. Én nem. Te sem. Ők meg aztán végképp nem. Bonyolult dolog ez az egész. Megpróbálsz valaki más lenni, közben próbálod megtartani az egyéniségedet, ehhez még hozzáadódik az, hogy akkor már maradj nőies is, mert hát lány vagy. A mássá válás folyamata, önmagad szembeköpése. De akkor mégis hogy maradj egyéniség? Hogyan illeszkedj be, ugyanakkor mégis megmaradjanak a saját magad által felállított értékek? Mekkora ellenállással kellene szembenézned?  Meg hát ugye széllel szemben nem hugyozunk, mert visszacsap.  A végén még csatlakozom egy párthoz, és a legközelebbi választásokon indulok a miniszterelnöknői címért. Nem, nem indulok..

Majd a buszra indulok. Indulok élni. Okosodni. 

Velem jössz? Nem? Maradj. Maradj itt, és vigyázz erre a sok semmire. Évekig gyűjtögettem ezeket. Ott, a sarokban ülő semmit látod? Ő a kedvencem. Azért ha meggondolnád magad, gyere utánam, zárd be őket, nem szöknek el! Szobatiszták. Ha utánam jössz, siess, gyors léptekkel haladok életem autópályáján. Autó nem jár rajta, ne aggódj! Talán pár év múlva utolérsz, és sétálsz tovább velem.

Majd együtt töltött éveink során  majd 4-en sétálunk ezen az úton. Sétálnak velünk. Sétálunk mi. Majd mikor lassan autópályánk aszfaltja megszűnik létezni, akkor  ők sétálnak tovább nélkülünk. Végül ők is sétálnak a mijeinkkel. .. és egyszer újra együtt leszünk.